Az ametisztet a kristálykvarcok, a kvarccsoportok tagjai közé soroljuk. Színét elsősorban a kristályrácsában nyomokban előforduló vastartalmának köszönheti. Az ametiszt név görög eredetű, (a-methystos) ez annyit tesz „nem részeg”. Kijózanító, tudattisztító hatását már az ókorban is jól ismerték, emiatt nagy becsben is tartották. A középkorban Konrad von Megenberg igen találóan olyan ásványnak minősítette, amely „jó útra tereli az embert, elűzi a gonosz gondolatokat, józanészre térít, gyengéddé és kíméletessé tesz.” Az ametiszt természetes nyugtató, blokkolja a stressz és a negatív környezeti energiákat. Az életünk minden területén a megfontoltságot támogatja. Szellemileg segít, hogy összeszedettebbek legyünk, jobban tudjunk koncentrálni. Fejleszti az érzelmi kiegyensúlyozottságot, enyhíti a szomorúságot, bánatot, belső nyugtalanságot. Elűzi a haragot, dühöt, félelmet. Rendkívül jól hat az agy működésére, immunrendszerre, idegekre, ízületekre. Fájdalomcsillapításra, feszültség oldásra, fejfájás, sérülések, zúzódások és duzzanatok kezelésére is ajánlják. Tisztítja a vért, jótékonyan hat a vérnyomás problémákra. Az ametiszt a „szenvedély köve” a mániás viselkedések mindegyikére jól hat.
Forrás: Karen Frazier: Gyógyító kristályok, Michael Gienger: A kristálygyógyászat tankönyve, Judy Hall: Kristálybiblia kötetei, Google.
